Kreatív Kaméleonkodom - VKF XV. forduló

Posted by on 5/04/2008




Na, imhol megérkeztünk egy újabb jubileumi vkf-hez, nevezetesen, ez lesz a 15. forduló, melyben kedves Beatbull igazán feladta a leckét, hiszen a kreatív tálalás és ételek újragondolása igazán az ő asztala. Én a magam részéről, inkább egy-egy különleges összetevővel szoktam bohóckodni, vagy teljesen újat, elképesztőt, sosem látottat kibróbálni. Ez a „dobjuk fel régi ételeinket új köntössel” számomra új dolog. (Újfent, dehát ezért jó ez a vkf.)

Az első pályaművem, amely szintén desszert lett volna, csúfosan sikerült. Finomnak finom lett, na de pont a külcsín, amivel jelen esetben domborítani kellett volna, hagyott maga után bőven kívánnivalót. Kedves Beatbull, ezúton is elnézést, ha pénteken a szokásosnál többet csuklottál volna, de neved egészen kreativan fordult át mindenféle roppant hasznos kötőszóvá... :)

Szóval ott álltam vala péntek este teljesen meglőve, és ötlettelenül. Aztán miközben tanácstalanul álltam a hűtő előtt megláttam egy doboz mascarponét Úgy látszik ez a hétvége ilyen dühöngősre sikeredett, ugyanis a mascarponét is bosszúból vettem. Történt ugyanis, hogy egy héttel korábban szerettem volna párom szülinapjára egy kis körtés csokitortát sütni, amihez nem volt itthon mascarpone. Körberohantam 3 nagyobb áruházat de persze sehol nem kaptam. Ennyit arról, hogy az ember minek lakik székesfővárosunk bel bel belvárosában. Na és persze egy héttel később ugyanazon üzletek egyikében rögtön kétféle mascarponét is vesztegettek (gyöngyöt a disznók közé) ígyhát juszt is csakazértis vettem belőle, és milyen jól tettem.

Ha azt vesszük, jobb dolgot nem is választhattam volna a tiramisunál, ez az édesség egyike ugyanis azoknak a dolgoknak amelyeket főzőpályafutásom legelejétől kezdve csinálgatok. Kezdetben betűről-betűre ragaszkodtam a Rómából rámhagyományozott recepthez, aztán amint többfelé mászkáltam Olaszországban, rájöttem, hogy nagyon sokféleképpen készítik. Tehát igencsak ráfért egy kis pofozgatás.

Az eredmény pedig nem is lett rossz. Persze munkaigényesebb mintha csak babapiskótát dugdosnánk a kávéba, de a tényleges ráfordított energia nem annyival több, hogy ne érné meg néhanapján, ha az ember valami különlegesebbet szeretne produkálni. A receptben instant kávé szerepel, azon egyszerű oknál fogva mert nálunk amúgy senki nem iszik kávét, igy kávéfőzőnk sincs. Otthon persze tessék rendes főzött, méregerős lavazzát használni. A piskótához amúgy továbbra is egyszerűbb a kávépor szerintem. Az íze amúgy picit kevésbé lett kávés mint szerettem volna, ezen majd ügyködöm kell még legközelebb. A krémbe viszont tettem egy kis extra rumot (egyébként nem szoktam) mert annak az ízét azért nem akartam ilyen mértékben mellőzni. Ha valakit elkapna a hév és talál megoldást a kávé problémára kiváncsian várom :)



Hozzávalók (4 kis tortácskához)


7 tojás
4 tk instant kávépor
12 dkg + 3 ek cukor
12 dkg liszt
2 ek tej
1 lapzselatin
250 g mascarpone
2 ek rum

2-2 tojásból két piskótalapot sütünk. Én nem szoktam különválasztani a fehérjét a sárgájától. Egyszerűen a tojásokat tojásonként 3 dkg cukorral nagyon habosra keverem, majd beleóvatoskodok szintén tojásonként 3 dkg lisztet. Ez esetben tehát egy piskótalap 2 tojásból készül, és az egyikbe a tojáshoz teszünk még 2 tk instant kávéport is és így keverjük habosra. 180 fokos tepsiben 6-7 perc alatt szépen megsülnek.

A kávépor másik feléből erős feketávé készül, és belekeverek egy ek rumot is. Ha a piskótlapok kihültek a kávét szépen rácsurgatom az egyik oldalukra úgy, hogy az egész felületet befedje. (Most én ezt csak a kávés piskótalappal csináltam meg a szinek kedvéért, legközelebb talán lehetne mindkettőt, ha nem szívja be teljesen a sárga, akkor megmarad a csíkozottság.) a két piskótalapot ezek után egymásra fektetem. A kávés rész nézzen egymás felé, a nedvesség ugyanis kicsit összeragasztja a lapokat

Ha ezzel megvagyunk a dupla piskótát félcentis csíkokra vágjuk, ezzel fogjuk majd kibélelni a formákat. (Én kávéscsészéket használtam) A csészék kibélelésénél mindenki hagyatkozzon nyugodtan a fantáziájára, énis többféle mintával kisérletezgettem. Ha kész vagyunk a béleléssel a szabadon maradt belső üregbe jön a krém. A mascarponét 3 tojássárgájával és 3 ek cukorral habosra keverjük. A mostani változatba tettem egy kis tejben felolvasztott lapzselatint is, hogy biztosan nem follyon szét, amúgy a normál tiramisuba teljesen felesleges. Ha valaki szeretne a krémbe is tehet egy ek rumot. Ha a krém kész megtöltjük a csészében a piskóták által formált üregeket és a hűtőbe tesszük a csészéket, hogy a krém kicsit megdermedjen.

Tálaláshoz a csészéket kiborítjuk, és a tortácskákat megszórhatjuk kakaóporral. (nem cukrozottal!!!)

7 Comments

Fűszeres Eszter alias Fűszer és Lélek írta...

Gyönyörű!

Beatbull írta...

nagyon tetszik, s nagyon ötletes! ;) Egyébként épp tiramusival kapcsolatban továbbra is maradandó élmény nálam a szomszéd olasz étterem, ahol eddig 4szer ettem tiramisut és 4féle formában hozták ki ;) De ilyen kis csinos formában még nem ;)

CookingStar írta...

Köszönöm, köszönöm, köszönöm :))

Olvasgatva a postokat mindenki kitett magáért :)

Jó kör volt/lett :)

Z

Kricso írta...

Nagyon szép lett! Tuti jó ötlet, amit hamarosan alkalmazni fogok!!!

starfokker írta...

nagyon nagy vagy!:D

Névtelen írta...

Kedves Tanár úr!

Kisfiam mellett (most még..:)) igen kevés időm jut a főzésre (tudja kos lett a lelkem... ), de ezt mindenképpen kipróbálom, mert a kinézete gyönyörű...

Üdv:
Beus

CookingStar írta...

Szia Beus!

Tök örülök hogy irtál, mikor kapunk Bálintról képeket?:)))

Aztán lassan jöhetnél már vissza a suliba is:)

Puszi, Zozó

Related Posts with Thumbnails

web track

search / keresés